Egy átvizsgálási főpróbát tarthatunk a jelenlegi autókon is. Teszteljük le magunkat, hogy némi rutinnal jelenjünk meg a szemlén. Érdemes több autót is megnézni a végleges választás előtt. Nézzünk meg viszonylag új autót is az adott típusból, így látni fogjuk a gyárihoz közeli állapotot az utas- és motortérben, valamint a karosszéria elemek illesztéseinél. A próbaúton megtapasztalhatjuk, hogy milyen egy „egészséges” autó működés közben.
Idővel rutinos keresőkké válhatunk, akik a fényképek, a hirdetés szövege, és a telefonos érdeklődés alapján könnyen kiszűrik a potenciális, vagy éppen felejthető példányokat. Idő- és költségtakarékosság érdekében gyűjtsük össze az egymáshoz közel megtekinthető autókat, és csak aztán induljunk útnak. Ugyanakkor,
ha egy autó nagyon megfelelőnek tűnik, ne hezitáljunk.
Ilyenkor felesleges bevárnunk újabb lehetséges jelölteket. Minél előbb nézzük meg: az igazán jó vételek napok vagy akár órák alatt is elkelhetnek.
Ha vidékre kell utaznunk, jelentkezzünk be egy helyi szervizbe aznapra egy átvizsgálásra, így még aznap alá is tudjuk írni az adásvételi szerződést, ha mindent rendben találunk. Távol a fővárostól hirdetett autók valamivel lassabban mennek el. Ezért talán, ha nem sürgős a vétel, kicsit hazardírozhatunk: kivárva, hogy az eladó néhány hét után lejjebb viszi az árat. A vidéki utazásnak egyébként is van némi kockázata: utazási költség, kivett szabadság.
Mindig egyeztessük telefonon, hogy az autó megvan-e még,
tiszta, esetleg előre ki kell-e szabadítani a többi kocsi közül. Kérjük meg az eladót, hogy a szervizkönyvet hozza magával. Dízel autó esetén jelezzük, hogy szeretnénk egy tényleges hidegindítást.
Kérdezzük meg, hogy hozzájárul-e egy független(!) szervizben történő átvizsgáláshoz.
Ha nem, akkor ne is induljunk el. Esős időben, ha lehet, halasszuk el a szemlét.
Nem kell öltönyben mennünk, de egy sort vagy mackónadrág nem feltétlen tesz jó benyomást. Legyünk ápoltak és rendezettek. Ne felejtsük el, hogy az eladó számára, lehet, hogy nem mellékes, hogy milyen kezekbe kerül az autója. Ketten menjünk, ha lehet gyakorlott vevővel, esetleg a típust jól ismerő szakemberrel: több szem többet lát. Az esetleges elfogultságunkat valaki ellensúlyozza, és kevésbé leszünk megvezethetők. Ha aznap aláírjuk a szerződést, és ki is fizetjük a vételárat, akkor is biztonságosabb, ha nem egyedül vagyunk.
Amit vigyünk magunkkal:
ellenőrző lista, az autó kinyomtatott vagy okoseszközön elmentett adatlapja, zseblámpa, tükör, egy rongy a térdünk alá, kesztyű, 100 Ft-os érme, rétegvastagságmérő*, audio-mp3 CD vagy pendrive, formanyomtatványok, toll, készpénz a foglalónak és az irataink (jogosítvány, személyi, lakcímkártya).
* Rétegvastagságmérőt 5 és 6 számjegyű összegért is be lehet szerezni, de egyszeri autóvásárlásnál megfelelő segítség a
firstcheck vastagságmérő is. Én személyesen ezt használtban. Leteszteltem ismeretségi körben javított autók elemein, és meglepően pontosnak bizonyult.
ÉRKEZÉS A SZEMLÉRE
Ha megérkezünk a kereskedésbe, érdemes először „inkognitóban” benyomásokat gyűjteni. Nézzünk körül a kereskedés területén: milyen a telep, és az összbenyomás az ott található autókról, milyenek a kereskedők. Először érdemes udvariasan elhárítani a „miben segíthetek?” érdeklődést, mert
a kereskedő jelenléte és a kérdései elvonhatják a figyelmünket az autóról.
Ne engedjük siettetni magunkat!
Keressük meg a kiszemelt autót, és alaposan vizsgáljuk meg kívülről. Milyen az összhatás, mielőtt elmerülnénk a részletekben? Ne felejtsük el, hogy használt autóról van szó, lehetnek (lesznek) kisebb sérülések, hiányosságok.
Ha magánember hirdeti az autót, akkor az eladó otthona, higiéniája is beszédes lehet. A bemutatkozás után szintén az alábbi leírást kövessük. Ne legyünk túl lelkesek, és
sose mondjuk ki, hogy nagyon tetszik az autó,
vagy már kinéztük magunknak, mert ezzel a saját alkupozíciónkat rombolnánk le.
A KÜLSŐ
KAROSSZÉRIA
Az első és legfontosabb szabály, hogy tiszta kocsit nézzünk meg nappali fényben. Koszosnak neki se álljunk, hiszen nem láthatjuk a színeltéréseket és a kisebb karcokat.
A karosszéria legyen elfogadható esztétikai állapotú.
Nyilván mások a sztenderdek egy kétéves és egy 20 éves autó esetében.
Ezt tartsuk szem előtt az egész szemle során. Győződjünk meg arról, hogy az autó nem volt-e korábban komoly baleset résztvevője.
Járjuk körbe az autót sérülésnyomokat keresve. Vannak rozsdás elemek? Tipikus helyei: a küszöb, az ajtók alsó éle, a sárvédő ív, a lengéscsillapító rögzítései és a ''hajlatok''.
Nézzük meg az illesztéseket: párhuzamosan fussanak, egyforma méretűek legyenek. Különös tekintettel az ajtókra, a motorháztetőre, a csomagtartóra és a sárvédők környékére. Az azonos oldalon található ajtók alsó és felső éle együtt fut? Az első ajtó kinyitása után kukucskáljunk be az ajtó és a kasztni közé előre az ajtófészekbe, ahol érdekes dolgokat fedezhetünk fel: fényezetlen elemek, eldolgozatlan hegesztés. A karosszéria elemek belső oldala is árulkodó lehet a motortérben vagy a csomagtartóban.
A kereskedőnek szinte biztos, hogy van rétegvastagság mérője. Ha nekünk nincs, kérjük el, és elemenként 8-10 helyen mérjünk (középen és a széleken). A gyári fényezés a legprecízebb: 90-180 mikron vastagságú (alapozó + festék + lakk). Elemcsere esetén gyári technológiával sem igen érhető el 250 mikron alatti rétegvastagság, a javított elemeken pedig ennek a többszörösét is mérhetjük. A túl vastag gitt felett (idővel) a festékréteg megrepedezhet.
Az orrsérült autóknál különösen fontos, hogy ellenőrizzük a tornyokat. A javított tornyú autókat célszerű elkerülni, mert ezeknek a futóműve már nem biztos, hogy teljes értékű. A karosszéria ezen része (tornyok) nem kap lakkréteget, ezért a gyári rétegvastagság itt kb. 50-100 mikron.
Ne feledkezzünk meg a küszöbről sem: ennek javítása szintén komolyabb balesetre utalhat. A küszöbnél, nyitott ajtónál, az ajtó által takart belső részeken kell mérni. A küszöb külső oldalán gyárilag az alvázvédő anyagra fényeznek rá, ezért ott a rétegvastagság sérülésmentes autónál is magas. Érdemes az oszlopokon, a felső koszorún és a tetőn is mérni: kiderülhet, hogy korábban fejre állt az autó, de lehet, hogy csak jégeső áldozata volt.
Előfordulhat, hogy egy autó gyári fényezése vastagabb, mint 180 mikron, ha például a gyári fényezés során hibát találtak, és valamelyik fázist újra elvégezték. De ilyenkor is mindenütt azonos a rétegvastagság (tapasztalat szerint 250-300 mikron). Ha szállítás közben megsérül egy új autó, akkor a kereskedő a forgalomba helyezés előtt kijavítatja a hibát. A tulajdonos lehet, hogy csak az eladáskor szembesül ezzel, és értetlenül tárja szét a kezét. A mért értékek is lehetnek hamisak: újabban fémport kevernek az alapozóba. Az is előfordulhat, hogy egy sérült elemet, azonos színű bontottal cserélnek ki. Erre nincs műszer, de az alapos szemek szerelésnyomokat keresnek a csavarfejeken.
Rétegmérő híján se csüggedjünk, az elemek eltérő árnyalata is beszédes.
Ne csak közelről nézzük a kocsit, hanem 5-10 méterről, több szögből:
így jobban elválnak az árnyalatok egymástól. A fényezés szép egyenletesen tükröződik? Figyeljük meg a közeli tárgyak (pl. szomszédos autók) egyenletes tükröződését az oldalsó elemeken. A színre fújt műanyag elemek színe még új autókon is gyakran eltér kissé a karosszéria színétől. Oldalról, lapos szögből is bele kell nézni a kasztniba, hogy hullámos-e az anyag.
Az újrafényezés jelei: tűfejnyi kráterek, szennyeződések (porszemcsék, amik simítva érezhetők is) a lakkréteg alatt, megfolyások az elemek alján, festéknyomok a gumitömítéseken. Gyanú esetén, ha az eladó nem figyel árgus szemekkel, akkor az ajtóknál a gumikédert óvatosan kicsit lefejtve árulkodó nyomokat, színeltérést kereshetünk.
Nem katasztrófa, ha egy elem (szakszerűen!) javítva lett, de alkualapnak kiváló. A több elemet is érintő sérülések azonban komolyabb balesetre utalhatnak. Különösen az autó orrán gyanús a több újrafényezett elem. A fényezett motorháztető és sárvédő indítson alaposabb vizsgálatra: mi újság a szélvédővel, a tornyokkal, a futóművel, a motortérben lévő elektromos kábelekkel és csatlakozásaikkal?
A nagyobb sérülésből feltámasztott autók később rengeteg bosszúságot okozhatnak
rejtélyes hibákkal, beállíthatatlan, gumifogyasztó futóművel, rendszeres, de váratlan kontakthibákkal. Egy erősen javított karosszériájú autó lehet, hogy már nem képes a gyári törésteszt eredményeit produkálni.
Bár a biztosítók nem tudnak minden káreseményről, de érdemes megemlíteni a
www.voltetorve.hu oldal által nyújtott szolgáltatást az autó előéletének a vizsgálatára.
GUMIK, FELNIK, FUTÓMŰ
Az időszaknak megfelelő gumi van az autón? A profilmélység megfelelő? Egy 100 Ft-os a segítségünkre lehet: a fényes keret 4 mm széles az érmén. A nyári gumin a profil legalább 3 mm, a télin 4 mm legyen. Ha cserével kell kezdeni, nem lesz olcsó: egy új garnitúra 50.000 Ft-tól indul. Az ismeretlen márkájú gumiabroncs rossz előjel.
Aki a biztonságon spórol, az általában máson is.
Egyforma (minimum páronként) a típus, a minta és az évjárat? A DOT szám jelentése: pl. 4915 - a gumit 2015. 49. hetében gyártották. 6 év után, futástól függetlenül az UV sugárzás hatására a gumik elöregednek. Természetesen, ha használaton kívül (a gyári gumik télen, a téli gumik nyáron) szakszerűen voltak tárolva, akkor ennek közel a dupláját is kibírhatják, de a 8 év felettieket szakemberrel is ellenőriztessük le. 50.000 km alatt a gyári gumiknak kellene még meglenni. Ha két évesek a gumik, de már teljesen kopottak, akkor évi 30.000-es futással számolhatunk. Ha a pótkerék márkája eltér a nyári abroncstól, akkor valószínűleg már túl van az autó 50-60.000 km-en. De előfordul, hogy a gyárilag szerelt olcsó gumikat lecseréli egy-egy igényesebb tulaj.
Van futóműhibára utaló kopás: a futófelület külső, vagy belső fele jobban kopott? Ha a közepe vagy mindkét széle egyenletesen elkopott, az a rosszul megválasztott nyomásnak köszönhető. Van lengéscsillapító hibára utaló jel: kagylós kopás? Jegyezzük fel a gumi pontos típusát, évjáratát, mert lehet, hogy adásvételekor már más lesz az autón. Előfordult már ilyen. Kisebb sérülések vannak szinte minden felnin, a durva hibákat keressük, amiket már nem lehet javítani. A dísztárcsák levételére az eladót kérjük meg (ne a mi kezünkben törjön el). Ha dudorok vannak a gumi oldalfalán, akkor szálszakadt: mindenképp (párban!) cserélendő.
A felni résein benyúlva kitapinthatjuk a féktárcsát. Ha 1,5-2 mm-nél nagyobb válla van, hamarosan cserélni kell. És persze a fékbetéteket is. Ezek tízezres tételek! Ne ijedjünk meg a rozsdás féktárcsától. Egy kiadós eső után ez természetes jelenség, de a próbaút végén már fényesnek kell lennie. A kerékjáratot védő műanyag doblemezek sérültek? Az első kerekeknél kitekert kormányállásban vizsgálódjunk. A rugók épek, a szilentek öregek, repedezettek? A féltengely gumiharangok egyben vannak? Új és régi alkatrészeket keressünk, illetve olajfolyást a lengéscsillapítóból. Érdemes megnézni a hátsó lengőkarok állapotát is, valamint egy zseblámpa és tükör segítségével azt, hogy a hátsó sárvédőívek belső peremén a lemezek átlapolása kinyílt-e. Ha nincs megfelelően lekezelve, akkor hamarosan rozsdásodásra számíthatunk.
SZÉLVÉDŐK
Nézzük meg a szélvédőket, van-e repedés vagy kőfelverődés. A karcok csak tiszta üvegen látszódnak. Az első szélvédőn nem lehet repedés, még egy egészen kicsi sem (bukás a műszaki vizsgán, a csere minimum 30.000 Ft). Kőfelverődés csak abban az esetben engedélyezett, ha az javítva van. A javításról dokumentum nem szükséges, de szakszerűen javítottnak kell lennie.
Az ablakokon egy egyszámjegyű szám jelzi az üveg gyártási évét.
Ha a gyártási év későbbi, mint az autó első üzembehelyezése, akkor cserélték az üveget.
Az első szélvédő cseréje kavicsfelverődés miatt is történhet, de lehet hogy, egy komoly karambol következménye. Ilyenkor még alaposabban vizsgáljuk át az autó orr részét. A gumitömítések épek? Érdemes átnézni a fűtőszálakat is, mert bármelyik szál sérülése esetén a hátsó szélvédő fűtésünk működőképessége a tét. Igaz, a javítás a megfelelő technológiával mindössze néhány száz forint. A fűtőszálak két villamos csatlakozásának épsége is fontos, különben nem is tud áram kerülni a fűtőszálakba. Ezt különösen akkor ellenőrizzük, ha a hátsó szélvédőt cserélni kellett.
Amennyiben az ablakok fóliázva vannak, feltétlenül kérjük el a fólia műbizonylatát: a H jelzést keressük rajta. Ennek hiányában gondban lehetünk egy közúti ellenőrzéskor vagy a következő műszaki vizsgán.
LÁMPÁK
A lámpatestek lógnak, vagy a helyükön vannak, a tartófülek épek? Nézzük meg a lámpabúrák kódszámát, gyártóját:
párban ugyanolyan típusúnak kell lenniük.
Ha nem egyformák, akkor nagy eséllyel ütközött a kocsi, de lehet, hogy csak kavicsot kapott. A búra esetleg bemattult, van benne párásodás, szennyeződés, apró bogarak? A nem gyári xenon fényszórókat szigorúan ellenőrzik a műszaki vizsgán: van-e lámpamosó, és automata magasságállítás. A nappali menetfény (DRL) műszaki feltételeivel a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 55.§ foglalkozik.
KIPUFOGÓ
Nézzük meg a kipufogódobot is. Ha egy rongydarabbal befogva kifúj, vagy lefejthető róla az elkorhadt fémréteg, biztosan cserélni kell. Nyúljunk be a kipufogócsőbe. Ha az ujjunkon zsíros, fekete szmötyi marad, akkor az autó valószínűleg erősen eszi az olajat. Nem jó vétel.
KÜLSŐ SZEMLE UTÁNI KÉRDÉSEK
Ha az autót megfelelőnek találtuk, akkor a következőket kérdezzük meg az eladótól:
- Kereskedőtől: Bizományban van nála az autó vagy a sajátja?
- Magánszemélytől: Miért akarja eladni az autót?
- Tehermentes? Megvannak az ezt igazoló papírok?
- Van-e szervizkönyve az autónak? Ha igen, kérjük el.
- Az összes gyári kulcs megvan?
- Honnan származik az autó? Vessük össze a szervizkönyv első oldalának bejegyzésével.
- Ne azt kérdezzük, hogy volt-e sérülve, hanem, hogy milyen sérülései voltak az autónak.
- A kereskedő minden autóról készít állapotfelmérő lapot. Bátran kérjük el, és alaposan nézzük át.
Minden olyan dologra kérdezzünk rá, amit gyanúsnak találtunk,
és ha konkrétumok helyett mesedélutánt kapunk, akkor valószínűleg jók a feltételezéseink. A kérdések után figyeljünk jól a válaszokra, ne csak a következő kérdés járjon a fejünkben. Ne vallassuk az eladót, hanem beszélgessünk. Jellemző, hogyha megtetszik egy autó, akkor nem szeretnénk semmi rosszat hallani. Ez talán a kérdéseinken is tükröződni fog: „Ugye nem volt törve az autó?”. Lehet erre igent mondani?
Kereskedői fogás, hogy az autó bizonyos hibáit, sérüléseit beismerik, ezzel bizalmat ébresztenek bennünk. De lehet, hogy valami mást épp így próbálnak elpalástolni. Legyünk továbbra is alaposak!
SZERVIZKÖNYV, FORGALMI ENGEDÉLY
Lehetőleg szervizkönyves autót keressünk. Igaz erre 5-6 év használat után egyre kisebb esélyünk van. Sajnos, mint minden, már ez is hamisítható (
ebay.com). Ha minden bejegyzés ugyanazzal a tintával készült, jó okunk van gyanakodni. Ha nincs az autónak szervizkönyve, akkor a rendszámkereten található cégnél lehet érdeklődni: előfordul, hogy a szervizek lecserélik az eredeti keretet a sajátjukra.
A szervizfüzetben megtalálható az első tulajdonos neve, címe, telefonszáma, aki a tapasztalat szerint sokszor hasznos információval szolgálhat az autóról: többek között a valós km-ről, korábbi sérülésekről. Az előző tulajdonos cég vagy magánszemély volt? Pesti vagy vidéki volt? Magyarországi (első) forgalomba helyezésű az autó (a forgalmiban a B és I mezők dátuma megegyezik)?
A folyamatosan vezetett szervizfüzet igazolja, hogy a tulajdonos odafigyelt az autóra,
és az olyan törődést kapott, amit a gyár előír: pl. megfelelő típusú olajat, szűrőket. Betartották a szerviz intervallumokat? Mikor és mik lettek megcsináltatva az autón? Nagyszerviz előtt áll az autó? Egy 93.000 km-es jobb vétel lehet, mint egy 85.000-es, ha pl. 90.000 a vezérléscsere ideje, és számla is van a cseréről. Nem baj, ha a garancia lejárta utáni bejegyzéseket már nem a márkaszerviz jegyzi, de ellenőrizzük, hogy megvannak-e a javításhoz felhasznált anyagok, alkatrészek számlái. Szinkronban van az utolsó bejegyzés a km-óra állással? A folyamatosan vezetett szervizfüzet egyfajta garancia a futásteljesítményre. Ha a szervizkönyvet csak az első években vezették, az is segítségünkre lehet a km-óra állás valódiságának megállapításában: ritkán változnak jelentősen az egy év alatt megtett kilométerek. Persze tulajdonosváltás esetén már nem igazán lehet az első évek futásteljesítménye alapján kalkulálni.
Az autó bizonyos pontjain, a motortérben, a vezető oldali ajtó élén, vagy a műszerfalnak azon a részén, amit a becsukott vezető oldali ajtó takar, néha megtalálhatóak a szervizek ellenőrző matricái dátummal, km-óra állással.
Az adásvétel előtt egyeztessük az utolsó (de inkább az összes) bejegyzést az azt végző szerviz munkafelvételével: a számítógép nem hazudhat (rendszám vagy alvázszám szükséges). Egy udvarias kérést tapasztalat szerint nem utasítanak vissza, de lehet, hogy nem adhatnak ki adatokat. Kérjük meg az autó tulajdonosát, hogy segítsen nekünk:
a forgalmiba bejegyzett tulajdonos jogosult az autóval kapcsolatos információkhoz hozzáférni.
Keressük fel közösen a szervizt. Nem lesz ebben semmi kivetnivaló, ha komolynak látják a vételi szándékunkat.
Ha a forgalmi engedélyben az alvázszám AF-el kezdődik, az azt jelenti, hogy valami gond volt az eredetiség vizsgálaton: az eredeti alvázszám nem volt kiolvasható, ezért új alvázszámot kapott az autó. Ha a gyártás éve és a rendszám nem illik össze, lehet, hogy külföldről hozták be vagy taxi volt, esetleg totálkáros. A bejegyzések ne legyenek javítva, a pecsét nem hiányozhat.
Külföldről behozott autó esetén, a kereskedők gyakran csak a biztos vevő megtalálása után honosítják az autót (addig P rendszámmal lehet próbakörre vinni). Az alvázszám alapján az importőrök évek óta hozzáférnek az EU-ban bejegyzett adatokhoz, és általában a tulajdonos(!) kérésére ki is adják azokat.
A MOTORTÉR
A motortérben „rend” legyen. Mindennek megvan a helye, ne lógjon, ne legyen ragasztva semmi sem. Ehhez persze érdemes ismerni, hogy milyen volt a gyári állapot. Ha csupa olaj a motor, akkor fejezzük be a nézelődést. Keressünk friss szivárgásnyomokat. Ha túl tiszta a motor, az azt jelenti, hogy le lett mosva. Sajnos nehezen deríthető ki, hogy csak az adásvételre csinosították ki, vagy el akartak tüntetni valamilyen szivárgást. Akkor jó, ha
alapvetően tisztának látszik, de egy minimális porréteg megfigyelhető rajta.
Ha látunk üresen árválkodó tartófüleket, akkor biztos, hogy volt már szerelve a motor valamely része egy nem teljesen igényes ember által.
A zárhíd és a hossztartó sérülésmentes legyen. A karosszériaelemeket, zárhidat, lámpákat stb. rögzítő csavarok legyenek egyformák, a csavarokon ne legyen felfedezhető szerelés nyoma. A motortérben általában látszik a két első sárvédőt rögzítő csavarok fejeinek sora. Ha a csavarfejeken sérült a festék, vagy le sincs festve, akkor le volt szerelve a sárvédő, esetleg cserélve is. A gyárilag nem festett csavarokon (pl. a lámpatesteket rögzítő csavarok) viszont nem jó jel festéknyomot találni.
A tartályok épek, esetleg repedtek? A gumicsövek legyenek puhák, lágyak. A hűtő alja sérülékeny, sokat elárulhat, érdemes ellenőrizni. A kiegyenlítő tartályban ellenőrizzük a lehűlt(!) folyadék szintjét. Vegyük le a zárófedelet. Ha a víz olajos, jó eséllyel a hengerfejtömítés szakadt, de lehetséges, hogy csak a vízpumpától került át némi szennyeződés. Mindenképp nézessük meg szakemberrel.
Ellenőrizzük a motorolaj szintet. Ha az olaj fehér, habos, akkor probléma van a motorblokkal. Az ilyen autó nem lehet jó vétel. Benzines autó esetén a barna, sötétbarna olaj a normális, a fekete már öreg. Dízel autónál a teljesen fekete is normális, amennyiben modern, korommegkötő olaj van a motorban. A legjobb, ha belenézünk az olajbeöntő nyíláson egy pici zseblámpával, és ha nincs a sapka alatt takarófedél, minden jól látható lesz a motorról. Ha a hengerfej belseje olajsáros, iszapos, az azt jelenti, hogy a motor karbantartását elhanyagolták. Ugyanez a helyzet, ha automata váltónál (P állásban, járó motornál mérve) sötétbarna, vagy égett szagú a váltóolaj. Ne vegyük meg az autót! Rövid, téli utak után az olajbeöntő sapkán enyhe, világos habzás (olaj-pára elegy) előforduló jelenség.
Ellenőrizzük a fékfolyadék szintet és a kormányszervó olajszintjét is. Mikor cserélték az akkumulátort? Az ötödik telet már kevés bírja ki. Hány Ah-s, megfelel a gyári követelményeknek? Nézzük meg a légszűrőt is, ha könnyen hozzáférhető. Nem jó jel a több éve elmaradt csere.
A kocsit sebességbe téve, és a zárhídnál fogva előre-hátra mozgatva érezhető az erőátviteli rendszer állapota: a nagy kilengés kopottságra utal, a kismértékű belefér az alkatrészek illesztési holtjátékába.
AZ UTASTÉR
Milyen az első benyomás? Rend és tisztaság, ésszerű mértékű elhasználtság? Egy nagytakarítás csodákra képes, de azért észrevehetünk gyanús részleteket...
A jobb első ajtó és a kárpit kopottsága, a zsanérok lógása, a behúzókar kifényesedése taxi üzemmódra utal. Ha a vezető oldali ajtó felső gumiszegélyén pár centis keresztirányú bemaródást látunk, az a taxik szabadjelzés vezetékétől származhat, mivel az ajtót rendszeresen rácsukják. Csavarnyomok a műszerfalon taxiórától, CB rádiótól, de telefontartótól is származhatnak.
Vannak-e karcok, sérülések a műszerfal, a középső konzol, ajtók és ajtóoszlopok műanyag elemein? A kesztyűtartó ajtaja és a középső könyöktámaszok stabilak, rendben nyithatók és zárhatók?
160.000 km-rel is lehet ilyen a belső
Milyenek a kárpitok (a tetőt is beleértve): vannak foltok, esetleg égésnyomok vagy szakadás? A sérülések többnyire javíthatók, de alkualapnak megfelelőek. Hasonlítsuk össze az első és a hátsó ajtók kárpitjait. Vannak hátul gyerekülés nyomok? Miért van üléshuzat az üléseken? Lehet, hogy csak védelem, de lehet, hogy ápol és eltakar. Hajtsuk fel, és nézzünk be alá. A padlóra helyezett szőnyegek alá is mindenképpen nézzünk és szagoljunk be. A szőnyegek állapota nem mérvadó, kicserélhették az eladás előtt. Ha a pedálok alatt kopott a padlókárpit, akkor biztosan sokat futott az autó. Keressünk beázás nyomokat, foltokat.
Cserélték a pedálgumikat, a váltógombot vagy a váltószoknyát? Bármilyen lábbal is nyomták a pedálokat, 100.000 km alatt minimális a kopás.
A km-óra 10-20.000 Ft-ért visszaállítható,
és sajnos az esetek jelentős részében élnek is a lehetőséggel. A korábban említett Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (
kekkh.gov.hu/hu/) által nyújtott szolgáltatásnak köszönhetően jelentősen csökkenthetők a kockázatok. De előfordul olyan is, hogy valaki rendszeresen visszaállítatja a km-órát, így a szervizkönyvbe és nyilvántartásba folyamatosan hamis adatok kerülnek. Persze ezek ritka, szélsőséges esetek.
A vezetőülés mennyire van kiülve? Nyomjuk le enyhén az ülés külső szélét teljes tenyérrel. A keveset használt üléseknél az anyag hajlik, ívet vesz fel, a kiülteknél viszont éles vonalat mutatva betörik. Próbáljuk ki az ülésállító mechanikát (manuális/motoros), és az ülésfűtést is (ha van) mindkét ülésen. A vezetőülés és a kormány jól beállítható? A hátsó ülésen mennyi hely marad magunk mögött? A kifényesedett kormány magas futásteljesítményt sejtet, de ezt a vezetési stílus és a sűrű városi használat is jelentősen befolyásolja.
Ritkán látni 100.000 km alatt erősen kopott kormányt.
Kb. 15.000 Ft-ért bőrözéssel eltüntethetők az árulkodó nyomok. A bőrkormányok jóval hamarabb (akár 60-80.000 km alatt) is kifényesedhetnek. Ha sérült a légzsák borítása, felejtsük el az autót.
Ellenőrizzük, hogy a biztonsági övek működnek-e (rántással). Az öv címkéjén általában megtalálható a gyártás éve. Amennyiben fiatalabb az autónál, akkor már cserélni kellett, ami leginkább akkor szükséges, ha egy ütközés során az öv megfeszült, és elveszítette a rugalmasságát. Ha van biztonsági övfeszítő is, és az elcsattanását jelző sárga műanyag nyelv a csatnál ki van ugorva, vagy tőben le van vágva, inkább keressünk másik autót, vagy feltétlenül nézessük meg szakemberrel.
Teszteljük le a tükröket, az ablakokat mozgató mechanikát és napellenzőket is. Az ajtók könnyen nyílnak, síkban záródnak? Az „ajtó nyitva” kontrollámpa jelez minden ajtónál? Egy rosszul illeszkedő ajtó egy korábbi sérülés emléke lehet, de az évek múlásával a sajátos ki- és beszállási szokások is megviselik ezt a karosszériaelemet.
KLÍMA
Alapjáraton hagyjuk járni a motort, majd kapcsoljuk be a klímát. Egy-két másodperc múlva egy kis kattanás hallatszik a motortérből, és egy pillanatra megmozdul a fordulatszámmérő mutatója. Próbáljuk végig a klíma összes funkcióját, különösen a befújási irány váltását. A váltásoknak gyorsan, kattanások nélkül kell megtörténnie. A legnagyobb fokozaton befújt levegőnek se legyen szaga. Kellően hűvöset fúj? A klíma tisztítása nem drága, de a javítás akár százezres tétel lehet. A műszerfalat meg kell bontani, és a javítás után esetleges zörejekkel kell számolni. A fűtést is teszteljük le. Télen vegyük figyelembe, hogy egyes klímák nem indulnak el 4-5°C alatt. A szellőzőrostélyok szépen nyithatók, forgathatók?
RÁDIÓ
Próbáljunk ki minél több funkciót: rádió, CD, SD kártya. Az összes hangszóró szól? Ha gyári rádió van az autóban, kérjük el a kódját, különben kellemetlen meglepetés érhet a legközelebbi akkucsere vagy akkusaru levétel és visszarakás után, amikor is bekér(het)i azt a rádió. Érdeklődjünk a rádió kiemelő célszerszám megléte felől.
EXTRÁK
Ellenőrizzük, hogy a meghirdetett egyéb extrák valóban megvannak-e, és működnek is.
RIASZTÓ
Ellenőrizzük (az eladó segítségével) az immobilisert és a riasztót. A helytelen működés a későbbiekben komoly bosszúságokat okozhat.
CSOMAGTARTÓ
A csomagtér ajtó szépen nyílik és záródik? Könnyen pakolható (kisgyerekesek: babakocsi)? Tiszta, esetleg beázik? Érzünk dohos szagot? A világítás működik? Ellenőrizzük a pótkerék méretét és minőségét, a gyári szerszámokat (pl. emelő) és a színegyezést a kasztnival:
hajtsuk fel a csomagtérben a kárpitot.
Javítások alkalmával oda általában már nem jut festék, nem dolgozzák el rendesen. Megvannak a KRESZ szerinti kötelező tartozékok: izzókészlet, elakadásjelző háromszög, eü. doboz?
ESZTÉTIKAI HIBÁK
A karosszériaelemeken, kárpitokon, műszerfalon, műanyag-, bőr- és faelemeken található esztétikai hibák nagy részét 10-20.000 Ft-ért el tudják tüntetni az erre szakosodott műhelyekben, mint pl.:
www.automagic.hu vagy
www.szilagyikft.hu.